Proptech-BIM Munkacsoport találkozó

Proptech Munkacsoportunk BIM szekciója személyes egyeztetést tartott 2025. május 13.-án a folyamatban lévő BIM modell projekt státusza és a közelgő PROPTECH 2025 konferencia ügyében.

TÉMÁK:

  • Új tagok bemutatkozása
  • Munkacsoportok előrehaladásának bemutatása
  • Uniclass rendszer – döntés a System vagy a Products tábla használatáról
  • Proptech konferencia workshop

LEÍRÁS:

Új tagok bemutatkozása:

  • Először minden résztvevő bemutatkozott és elmondta, milyen területről érkezett.
  • Új tagként csatlakoztak:

Sámi Endre, aki épületüzemeltetőként dolgozik – inkább elektromos szakirányban tevékenykedne

Sóvári Viktória, aki szintén épületüzemeltetés terén dolgozik – inkább épületgépész és tűzvédelem irányban szeretne tevékenykedni

Munkacsoportok előrehaladásának bemutatása:

  • Az előző megbeszélések alkalmával már voltak munkacsoport előrehaladások, amelyek bemutatásra kerültek.
  • Molnár Balázs bemutatta az előrehaladásukat a szerkezet és építészet szakterületen:
  • Szerkezet:
  • Az épületszerkezetek alapszinten lettek prezentálva.
  • Építészet:
  • Meghatározásra kerültek, hogy a helyiségek; nyílászárók, üvegfalak; lakatos, asztalos és belsőépítészet tekintetében mely adatokat lenne célszerű nyilvántartani.
  • Felvetések és javaslatok a bemutatottak után:
  • Szíj Csaba: az üzemeltetés szempontjából a szerkezet akkor lényeges pl. amikor a teherbírást kell megvizsgálni.
  • Tuczai Péter: a bútorokat nem a helyiségeknél kell feltüntetni. A terhelhetőség inkább egy adott helyiség jellemzője pl.: kazánház.
  • Nagy János: Hasznos lenne, hogy a munka végén megjelenjen egy adatlap minden szakág klasszifikációjával.
  • Jánky Zoltán: Fontos, hogy a célok meghatározásra kerüljenek, milyen üzemeltetői használatra szükséges az információ (más kell egy helyiségről pl.: takarításra és más bérbeadásra). Alapszintű információkat mindenképpen tartalmazzon az ajánlás és a felhasználói eseteknek megfelelő kiegészítéseket.
  • Szíj Csaba: Egy olyan adathalmazt kíván a csoport összegyűjteni, ami az üzemeltetők számára hasznos lehet, abból a szempontból, hogy egyrész megóvja az épületet, illetve, hogy energiahatékonyan és költéshatékonyan tudja üzemeltetni.
  • Seidl Tibor: Vannak felhasználási esetek és van a BIM végrehajtási terv, ahol már a kivitelező is megjelenik. A két csapat közötti kommunikációt a közös adatkörnyezet fogja meghatározni. Az elején egy keretet kell meghatározni, majd a későbbiekben kellene belemenni részletesebb bontásokba. Tudni kell, hogy milyen felhasználási esetben kell a BIM modellt alkalmazni. Az elején a teljes adatbázis struktúrát ki kell alakítani, amelybe a későbbiekben minden résztvevő betölti az adatokat.
  • Sámi Endre: mátrix struktúrában (szakágak másik szakág munkáját is kell lássák) való munkavégzés javasolt, amelyből kiderül, hogy mire van szükség elsődlegesen, lehetőséget adva arra, hogy a későbbiekben mindenki kitöltheti adatokkal a struktúrát.
  • Gépészet:
  • Bemutatásra került Sütő Tamás által küldött gépészeti lista.
  • Szíj Csaba által létrehozott dokumentum:

Összegyűjtésre kerültek a főbb gépészeti rendszerek, és meghatározásra kerültek a különböző csoportosítások, valamint paraméter javaslatok, amelyek fontosak lehetnek az üzemeltetés szempontjából.

  • Felvetések a bemutatottak után:
  • Jánky Zoltán: egy ID kellene, ami összeköti a BIM modell elemet a CAFM-ben lévő adatokkal.
  • Seidl Tibor: minden típusnál az adott típusra vonatkozó adatokat kell, hogy rögzítsük
  • Nagy János bemutatta előrehaladását épületvillamosság szakterületen:
  • Épületvillamosság:
  • Külön kerültek meghatározásra az elektromosenergia ellátásra, erősáramra és a gyengeáramra vonatkozó adat javaslatok. A karbantartás és garancia a berendezésekre vonatkoztatva minden kategóriánál fontos adat.
  • Kérdésként merült felt, hogy kerüljön-e valami törlésre a felsoroltak közül? Válasz a résztvevők részéről, hogy ne töröljünk semmit, legfeljebb lesz olyan terület, amit a munkacsoport egy későbbi fázisban, az ajánlás 2. kibővített verziójában ad ki.
  • Felvetések és javaslatok a bemutatottak után:
  • Szíj Csaba: nem kell mindent a modellben szerepeltetni, ami a terven is szerepel.
  • Jánky Zoltán: a kábeltálcák modellezése történik, de a vezetékek külön nem kerülnek modellezésre. A nyomvonal modellezése fontos, de a vezeték nem fog megjelenni a BIM modell szintjén. Megint fontos tudni azt, hogy mi a célja az üzemeltetési modellnek.
  • Szíj Csaba: nem az számít, hogy hogyan néz ki a modell elem, hanem hogy milyen paramétereket tartalmaz.
  • Jánky Zoltán: fontos tudni, hogy milyen geometriai és információ részletességgel bírjon a BIM modell. A tervezési szinten és modellezési szinten elválik, hogy pl. egy kapcsoló, hogyan kerül modellezésre. Ha valami nem kerül megmodellezésre, nem is lehet információt hozzárendelni.
  • Joó Dániel és Tuczai Péter: ne kerüljön törlésre semmi a bemutatott struktúrából.
  • Sámi Endre: amit hasznos lenne beletenni a napelemparkok.
  • Jánky Zoltán bemutatta a már előzőleg is elkészített táblázatát és abban történő előrehaladását tűzvédelem szakterületen:
  • Tűzvédelem
  • A System táblát kezdte el szűkíteni. A geometriai rész egy másik téma kell, hogy legyen. Elemre vonatkozóan kell egy általános információ, ami a beazonosíthatóságot segíti.
  • A tűzvédelem egy elemnek valamilyen része szokott lenni, ami szakmai szempontból nem kerül külön modellezésre, hanem az elem információ tartalmában fog megjelenni.
  • Szakági szinten megkülönböztethető a tüzivíz és oltó rendszer. Lényeges amikor a tervezésből indulunk ki, mire használjuk az információkat és amikor üzemeltetésből indulunk ki milyen információkra van szükség.
  • Abból az irányból is meg kell közelíteni, hogy elkülönüljön, hogy egyáltalán mit kell rögzíteni a BIM modellben, a CAFM-ben és papíron.