Monoki Tamást a First Facility ügyvezető, pénzügyi vezetőjét kérdeztük a járványhelyzetről.
I.R.: hogyan látod a kialakult globális helyzetet? Biztos vagyok benne, hogy egyéni látásmóddal szemléled a történéseket alapvégzettséged okán.
– Analitikus ember vagyok, ráadásul az alapvégzettségem agrármérnök. Szeretek a begyűjtött információkból logikus következtetéseket levonni.
Sokszor jól látjuk a történéseket, de hajlamosak vagyunk, voltunk „nem tanulni belőlük”.
Nézzünk például egy baktériumtelepekkel teli petricsészét. Mi történik benne, amikor a populáció eléri a kritikus méretet? Persze ez nálunk évszázadok alatt ment végbe, de a dinamika hasonló. A baktériumok egy bizonyos méret eléréséig növekednek, optimális körülmények között rendkívül gyorsan, majd kettéosztódnak. Akár 10 perc alatt is megduplázódhat egy baktérium populáció. A növekedés első szakasza a lappangó fázis, a lassú növekedés, amikor felkészülnek és átállnak a gyors növekedésre. Aztán jön az exponenciális fázis, a gyors, exponenciális növekedés. Ez egészen addig tart, míg a tápanyagok el nem kezdenek fogyni és korlátozni a szaporodást.
Az utolsó fázis vészjóslóan hangzik, ez a veszteglő fázis, melyet a tápanyaghiány okoz és a populáció összeesik.
Hasonló folyamatokat látok az emberi faj esetében is.
I.R.: Milyen tanulságokat vonsz le ebből?
– Számomra nagy tanulság, hogy nem tudunk semmit tenni a bekövetkezett események, vagyis a járvány megállítására. A fajfenntartási, fajtúlélési ösztöneink szempontjából, -valljuk be- a COVID-nál nagyobb, agresszívabb járványra nem vagyunk felkészülve. Egy Ebola típusú járvány esetén minden megállna.
I.R. : Hogyan látod, mikorra hárul el a veszély a fejünk fölül?
– A beoltottság által biztonságba kerülhetünk. Nem számít igazán, melyik vakcinát választjuk, a legfontosabb maga a védettség, hogy újra minden visszatérhessen a rendes kerékvágásba, amit már mindenki nagyon vár. Ez véleményem szerint nyár végére, ősz elejére tehető.”